Zemen János

döntős a XXI. nyári olimpiai játékokon

országos csúcstartó 1974 és 1977 között

életműdíjas mesteredző

Egy mesteredző, aki teljes szívét kinyitja a tanítványai előtt

Nevéhez számottevő maradandó élmény emléke fűződik – akárcsak Puskás Öcsiéknek. S olyannyira nagy kedéllyel meséli el többször is ezeket a történeteket, ahogyan akkoriban azokat átélte. Mi, sportolók, ezeket a történeteket hallgatva egy pillanatra belecsöppenhetünk egy volt olimpiai döntős középtávfutó mindennapjaiba, vele együtt lélegezhetünk. Ő Zemen János, a magyar középtávfutó szakág és az atlétika egyik legmeghatározóbb alakja – vagy ahogyan barátai, közeli ismerősei és tanítványai becézik: Jani bácsi.

Edzői magaviseletét az emberségesség írja le igazán. Érti a sportolót, mint embert. Pontosan tudja, hogy aznap mely tanítványa milyen mennyiségű és minőségű munkát bírhat el. Tiszteletben tartja a tanítványa jelzéseit és egyenrangú partnereként tekint rá. Az emberséges hozzáállásból fakad, hogy bárkinek a személyére képes egy jól kiforrott edzéstervet szabni.

Az érzésre futást tekinti az edzésmódszertana középpontjának. Megtanítani a sportolóknak, hogy miként figyeljenek oda a testük jelzéseire és ezzel hogyan kerüljék el a túledzettséget. Az Iglói-iskola egyik hajtását képviseli az edzéstartás során. Azt, amelyet edzője, Híres László modernizált. Amely stabil és rugalmas alapelvi, periodizációs, edzésszerkezeti és edzésterhelési pillérekre épül, és amely ezáltal képes befogadni a nóvumokat.

Töretlenül hisz abban, hogy aki benne bízva, az utasításait követve, folyamatosan és tisztességesen edz, miközben a pihenést is komolyan veszi, a legmerészebb álmait is valóra válthatja. Cserébe ő gondosan figyelemmel kíséri a tanítványai munkáját – akár egyetlen ember miatt is hajlandó ellátogatni egy-egy edzésre.

A váci pályáról indult, az olimpiai bajnokot is megverte, s idős korában, betegségei ellenére is a középtávfutás iránti szeretetet hivatott minden erejével és tudásával a jövő generációjának tovább adni. Olyan ember ő, akire mindig is büszkén fogok felnézni.

Szinte Bálint

Ha a váci kötődésünk által nem hozott volna bennünket össze az élet, talán sohasem adatik meg annak a lehetősége, hogy egyszer tanítványként jobban megismerhessem Jani bácsit

A Mester életútja

Zemen János Vácon nőtt fel, gyerekkorában éjjel-nappal fociztak és fára másztak a barátaival, ősszel és tavasszal pedig mezei futóversenyeken indult, ami jól ment neki. Egyszer iskolában az egyik nagyobb gyerek elpáholta, ami után az édesapjával elkezdett edzeni, aki kerépkpárral kísérte, míg ő mellette futott. Középiskola harmadik osztályában Bodnár Ferenc lehívta a váci sportegyesületbe atletizálni. Amikor néhány év elteltével átkerült az Újpesti Dózsa válogatott hosszútávfutói közé, Híres László mesteredző kezdett foglalkozni vele, és egyre jobb eredményeket ért el, 1974-ben megnyerte első felnőtt országos bajnokságát 1500 méteren, amit háromszor meg is védett. Két távon is indult az 1976-os montreali olimpián, de 800 méteren csak azért, hogy jól megismerje a körülményeket főszámára, az 1500 méterre, melynek előfutamában harmadik, a középfutamban pedig negyedik lett, a döntőben végül kilencedik helyen ért célba.

Egy héttel a montreali olimpia után Stockholmban országos csúcsot döntött 1500 méteres síkfutásban, 3:36.96-tal ért céba elsőként, amivel Rózsavölgyi István rekordját adta át a múltnak. Másnap Helsinkiben második lett, de legyőzte az olimpiai bajnok új-zélandi John Walkert, aki először azt hitte, másodikként ért célba, de szóltak neki, hogy a dobogó harmadik fokára álljon csak, mert a magyar induló is előtte végzett. A következő versenyén gyorsabb volt a legendás, négyszeres olimpiai bajnok finn hosszútávfutónál, Lasse Virénnél, aki később emlékezett is rá, amikor Budapesten járt. Az 1977-es fedett pályás Európa-bajnokságon bronzérmes lett, és ebben az évben 800 és 1500 méteren egyaránt magyar bajnoki címet szerzett. Ezer méteren kétszer döntötte meg az országos csúcsot, előbb 1977-ben (2:18.06), majd 1978-ban (2:18.04), abban az évben pedig a milánói fedett pályás Eb-n hatodik lett.

Edzőjét 1977 őszén nyugdíjaztak szókimondása miatt, és másik szakember jött a helyére. Híres Lászlóra közben azonnal lecsapott a Budapesti Honvéd, tanítványa pedig ment utána, még annak ellenére is, hogy egy évre eltiltották, mert nem volt hajlandó Újpesten maradni. A Honvédba nem mehetett, de a Budapesti Építők átvette, így Híressel dolgozhatott tovább. Eltitása után nem sikerült jól a visszatérése, bevallása szerint túledzette magát, mert új klubjánál más jellegű csoportba került. Miután Híres a Honvédnál is összetűzésbe került a klubvezetéssel, Török János 1980-ban felkérte a már az utánpótlásedzőként dolgozó Zement, hogy vegye át a felnőttek edzését is. A Honvédnál aztán olyan országos bajnok tanítványai voltak, mint Lajkó István és Tóth László. A mai napig az Iglói-féle intervallumos edzést alkalmazza, ami szerinte formába hozáshoz tökéletes.

A kilencvenes években jelent meg Magyarországon magasabb szinten a triatlon, és ő is elkezdett edzőként dolgozni a Budai XI klub triatlonistáival, többek között Lehmann Tiborral és a háromszoros duatlon-világbajnok Csomor Erikával, a Honvédnál pedig foglalkozott a világbajnok öttusázó Simóka Beával. Miközben 2000-ben eljött a BHSE-től, a triatlonisták edzőjeként továbbra is aktív maradt, először Tiszaúvárosban, majd Budaörsön, ahol a csapata világ- és Európa-bajnoki bronzérmes lett. 2005 óta újra Újpesten dolgozik, 2006-ban megkapta a mesteredzői díjat. 2017 és 2026 között a huszonháromszoros magyar bajnok 800 méteres atléta, Vindics Balázs edzéseit irányította. 2021-ben a Magyar Atlétikai Szövetség ezüst fokozatú díjjal tüntette ki.

Forrás: Hajrá, magyarok!